1. Vagyonszerzési illeték
Vagyonszerzési illeték fizetési kötelezettsége keletkezik az ingatlan tulajdonnak, (tulajdoni hányadnak), valamint az ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzésekor.
A fizetendő illeték a megszerzett ingatlan forgalmi értékének a 4%-a.
Az 1 milliárd forint fölötti rész után a fizetendő illeték mértéke 2%, de maximum 200 millió Ft.
Lakóingatlan vásárlásakor, amennyiben a szerzést megelőző három éven belül másik lakóingatlant értékesítettünk, vagy az azt követő egy éven belül fogunk értékesíteni, akkor csak az eladott és vásárolt ingatlan árának különbözete után kell az illetéket megfizetni.
Ha kevesebbért vettük az ingatlant, mint amennyiért a régit eladtuk, akkor nem kell illetéket fizetnünk.
Ez a kedvezmény csak abban az esetben érvényesíthető, ha az eladott és a vásárolt ingatlan is lakóingatlan.
2. Illetékmentességek, illetve kedvezmények
a.) Nem kell illetéket fizetni az egyenes ági rokonok közötti visszterhes vagyonátruházás esetén. Az állami adóhatóság ezen ügyekben fizetési meghagyás meghozatala nélkül, az illetékmentesség tényének ügyiratra történő feljegyzése mellett dönt.
b.) A 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdon (tulajdoni hányad) szerzésekor illetékkedvezményben részesül, ha a vásárolt egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot ( korábban ez a határ 8 millió forint volt) és a kedvezmény összege - értékhatár megkötés nélkül - a fizetendő illeték 50 %-ig terjed. A kedvezmény tehát maximum 300 000 Ft lehet.
c.) Illetékfizetés lakáscsere esetén
Az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok forgalmi értékének különbözete, az illetéket a szerző félnek (aki a kisebb értékű lakását cserélte nagyobb értékűre) kell megfizetnie, azaz nem kell már a lakástulajdonok cseréje esetén sem arányosítani az illetéket.
d.) Illetékmentesség a negatív illetékalap lakástulajdonra vonatkozó csere, cserét pótló vétel esetén
2013. január 1-jétől új illetékmentesség került a törvény szabályai közé, amely lakástulajdon cseréje és a cserét pótló vételi kedvezmény esetén az ún. negatív illetékalapot eredményező ügyleteket mentesíti az illeték alól. Ezen mentesség alapján, ha a vagyonszerző a lakás cseréje vagy egy éven belüli értékesítése/vásárlása esetén alacsonyabb forgalmi értékű lakást szerez, akkor ez után visszterhes vagyonátruházási illetéket nem kell fizetnie. Az illetékmentesség kizárólag magánszemélyek számára biztosított.
e) Visszlízingügyletek mentessége
A mentesség az ingatlan a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződés keretében történő megszerzését mentesíti a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha a lízingbevevő, a lízingszerződés megkötéséig az ingatlan tulajdonosa volt, és a tulajdonjoga a lízingszerződés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra.
f.) Illeték építései telek vásárlása esetén
Mentes az illetékfizetési kötelezettség alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától (földhivatali benyújtásától) számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát. A vagyonszerző lakóház építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál
Az illetékmentesség alkalmazása esetén a NAV az illetéket megállapítja, azonban annak megfizetését 4 évre felfüggeszti.
3. Néhány dolog, amit vevőként érdemes megfogadni ingatlanvásárláskor
a.) Lakásvásárláskor mindenképpen érdemes a közös képviselőnél tájékozódni a ház (műszaki és anyagi) állapotáról, a ház esetleges tartozásairól/tartalékairól, illetve a tervezett felújításokról, amelyek később jelentős kiadással járhatnak.
b.) Ha osztatlan közös tulajdont vásárolunk és van rá lehetőségünk, találkozzunk a jövendő tulajdonostárssal és próbáljuk megtudni, hogy kíván-e élni az elővételi jogával, esetleg előre írásban rögzíteni, ha nem kíván élni ezen jogával (ehhez szükséges a részletes vételi ajánlat ismertetése).
c.) Társasház esetén is ki lehet kötve az alapító okiratban az elővételi jog, ezért feltétlenül ragaszkodjunk ahhoz, hogy a társasházi alapító okiratot megkapjuk, és ellenőrizzük, hogy nem kell-e a többi lakót lemondatni az elővételi jogról.
d.) Az ingatlan birtokba vételekor ragaszkodjunk ahhoz, hogy az eladó bemutassa az úgynevezett nullás igazolást a közüzemi díjakról és a közös költségről, valamint hozzon igazolást arról, hogy az ingatlanba senki nincs bejelentve.
e.) A társasház szervezeti és működési szabályzatát és alapító okiratát is érdemes előzetesen tanulmányozni.
f.) Amennyiben az ingatlanban sok ingóság található, rögzítsük tételesen, hogy mi tartozik a vételárba és mit szállít el a tulajdonos.