Hasznos információk bérbeadóknak

1. Ingatlan bérbeadása

Fő szabály szerint áfa mentes, amennyiben ingatlanunkat áfásan akarjuk bérbe adni, akkor az adóhivatalnál be kell jelentkeznünk az áfa körbe.

Garázst csak áfásan adhatunk bérbe!

2. Magánszemélyek adózása

Magánszemélynek 2010. óta nem kötelező az adószám kiváltása akkor sem, ha rendszeresen ad bérbe ingatlant, de ha nem váltotta ki azt, akkor nem állíthat ki számlát. Ha a bérlő ragaszkodik ahhoz, hogy számlát kapjon, akkor bérbeadónak adószámmal kell rendelkeznie.

Ha nem kértünk adószámot, akkor a bérleti díjról egyéb, úgynevezett számviteli bizonylatot kell kiállítani. Ezen fel kell tüntetni a bérbe adó nevét és az adóazonosító számát. Ezenkívül a sorszámot, a keltezést és a vonatkozási időszakot célszerű ráírni.

3. A bérleti díj

Amennyiben a bérleti díj kifizetőtől származik (cég fizeti magánszemélynek), a bérlő köteles az adóelőleget és egészségügyi hozzájárulást, EHO-t levonni. A bérbeadó (magánszemély) az adóval, járulékkal csökkentett összeget kapja meg. Az évet követő január 31-ig igazolást kap a levont SZJA előlegről és EHO-ról.

Az adó és járulék levonása nyilatkozat alapján történik. A nyilatkozatban maximum 50 százalékos költséghányad tüntethető fel. Ennek alapján vonható le a 16 százalék személyi jövedelemadó. Egészségügyi hozzájárulást (EHO) akkor kell fizetni a teljes jövedelem, és nem csak az egymillió Ft fölötti rész után, ha az ingatlan bérbeadásból származó éves jövedelem (bevétel mínusz költség!) meghaladja az egymillió forintot. Az EHO mértéke 14 százalék, éves maximuma 450 ezer forint (az egyéb befizetett EHO-val együtt).

Nem kell a kifizetőnek előleget vonnia, ha a bérbeadó igazolja, hogy egyéni vállalkozóként végzi ezt a tevékenységet.

Ha nem kifizetőnek adjuk bérbe ingatlanunkat, akkor minden negyedévet követő hónap 12-ig saját magunknak kell gondoskodni az adó - és EHO előleg megfizetéséról az adóhatóságnak.

 

4. A megszerzett jövedelem

Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után kétféleképpen adózhatunk.

a.) 10%-os költségátalányt számolunk el, ebben az esetben érdemes a mérőórákat a bérlő nevére átíratni, ha ezt elmulasztjuk, akkor a rezsi is bevételnek számít és adózni kell utána.

b.) Tételes költségelszámolást is választhatunk, ilyenkor a bérbeadással kapcsolatos, számlával igazolt költségeket levonhatjuk a bevételből. Jellemzően előforduló költségként elszámolható kiadás lehet például az ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan felmerülő rezsiköltség, a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási, felújítási munkákra fordított kiadás, valamint az ingatlan értékcsökkenése (amely általában az ingatlan építéskori költségének évi 2%-a, így 50 év alatt amortizálható az ingatlan).

Költségként elszámolható a másik helységben bérelt ingatlan bérleti díja, ha legalább 90 napos időtartamú a bérbeadás és a bérbevétel. Annak igazolására, hogy valóban megfizette a költségként levonható díjat a magánszemély, szükséges a számla vagy más számviteli bizonylat is.

Fontos, hogy az adóelőleg fizetésekor a bevétel maximum 50%-át vonhatjuk le költségként, de az év végi adóbevallás készítésénél a felmerült költségeket a bevétel mértékéig elszámolhatjuk

 

5. Hosszú távú bérlet

Fontos, hogy hosszabb távú (1 éves) bérbe adás esetén az ingatlannak rendelkeznie kell energetikai tanúsítvánnyal, ennek számát a bérleti szerződésbe bele kell írni és másolatát a bérlőnek át kell adni.

6. A bérleti szerződés közokiratba foglalása

Előfordulhat, hogy a bérlő nem fizeti a bérleti díjat, közüzemi költségeket halmoz fel, vagy nem hajlandó kiköltözni az ingatlanból.

A közjegyzői okiratba foglalt kiköltözési nyilatkozat jelentősége többek között az, hogy a közokirat közvetlenül végrehajtható, ami azt jelenti, hogy a benne foglalt kötelezettségek nem teljesítése esetén a feleknek nem kell bírósághoz fordulniuk és hosszú éveken keresztül pereskedniük.

A közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közokiratot, vagyis a végrehajtó közvetlenül és peres eljárás nélkül, hatósági közreműködéssel kényszeríti ki a kiköltözést. Amennyiben tehát a bérbeadó megindítja a végrehajtást, úgy a közokirat alapján a végrehajtó ki is költözteti a jogosulatlan, jogcím nélküli lakáshasználót az ingatlanból - akár rendőrségi közreműködéssel.

A kiköltözési nyilatkozat egy olyan egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat, amelyben az ügyfél arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a bérleti szerződés bármely oknál fogva megszűnik, úgy a bérlő az ingatlant elhagyja és az általa bérelt ingatlanból kiköltözik, a bérlemény birtokát pedig a bérbeadónak visszaszolgáltatja.

A kiköltözési nyilatkozatot megelőzően a feleknek alá kell írniuk a bérleti szerződést. A már aláírt bérleti szerződés alapján csak a bérlő tesz kiköltözési nyilatkozatot a közjegyző előtt.

Amennyiben a bérbeadó célja nemcsak a bérlő kiköltöztetése az ingatlanból, hanem az esetleges hátralékos bérleti díj és egyéb költségek behajtása is, úgy célszerű az egész bérleti szerződést teljes terjedelmében közjegyzői okiratba foglalni.

 

Minden jog fenntartva © CP Ingatlan Kft.
marble digital